Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Erdei állatok-szarvasok;őzek-

 

A szarvas a párosujjú patások közé sorolható emlősállat. A szarvasok legtöbb faja az őzekkel együtt a szarvasfélék családjába tartozik.

 

 

 

Gímszarvas

 

 

 

Az állat hossza 165-250 cm, magassága 100-150 cm és testtömege elérheti a 160-200 kg-ot. A szarvasok szörzete nyáron világos barnás-sárga, télen sárgás-fehér. A nyaksörény és a hastájék szőrzete a bikáknál sötétebb mint a teheneknél. Szőrzetüket évente kétszer váltják, ősszel szeptember-október hónapban, tavasszal április-május hónapban.

 

 

 

Vemhességi idő 240 nap, a tehén 1 borjút hoz a világra, az ikerszülés nagyon ritka. 6-8 hónapig szoptatja borját.

 

 

 

 

 

 

 

Fehérfarkú szarvas

 

A hím marmagassága 80-100 centiméter, a nőstényé jóval kisebb. A hím testtömege legfeljebb 100 kilogramm, nőstény 70 kilogramm is lehet. A szarvasnak a tövénél hátrafelé, feljebb félkörben előrehajló agancsa van, amely télen leválik, és a következő párzási időszakig újból kifejlődik. Veszély esetén a fehérfarkú szarvas nagy ugrásokkal menekül, eközben farkát felfelé tartja, így jól látható alsó részének fehér színe, s ezáltal a többi szarvas is felfigyel a veszedelemre. A szarvastehén kisebb, mint a hím, és nincs agancsa. A borjú fehér pettyes barna bundájával jól beleolvad a környezetbe.

 

 

 

A fehérfarkú szarvas magányosan vagy körülbelül hat állatból álló családokban él; hidegebb teleken néha csordákba tömörül. Tápláléka fűfélék, levelek, sarjhajtások, gallyak, sok növény termése és virága. Az állat körülbelül 10 évig él.

 

 

 

Szibériai őz

 

A szibériai őz (latinul:Capreolus pygargus) Ázsia északkeleti részén fordul elő. Szibérián kívül megtalálható Kazahsztánban, a Tiensan-hegység vidékén, Kelet-Tibetben, a Koreai-félszigeten és Kína északkeleti részein. Az óriási elterjedési területen belül két alfaját különböztetik meg, a közönséges szibériai őzet (Capreolus pygargus pygargus) és a tiensani őzet (Capreolus pygargus tianshanicus).A szibériai őzet a legutóbbi időkig az európai őz (Capreolus capreolus) alfajának tekintették, mára azonban egyértelmû a két faj elkülönítése.

A szibériai őz az európai őznél testnagyságát és agancsait tekintve is nagyobb. A szibéria őz Közép-Ázsiáig és a Kaukázusig fordul elő, testsúlya a 60 kilogrammot is elérheti. Az európai és a szibériai őz elterjedési területe a Kaukázus vidékén találkozik. A szibéria őz az északi oldalon, az európai őz a déli oldalon, Kis-Ázsiában és helyenként Irán északnyugati területein fordul elő leggyakrabban.


Érdekesség:

Ajánljuk figyelmetekbe ezt a lönyvet:

Maderspach Viktor - Havasi vadászataim      

A könyv rövid története:

Az író a magyar vadászat történetének rendíthetetlen fenegyereke, nemcsak medvevadászatok hőse, hanem apróbb vadak személyes vadásza, aki számtalan hőstettével bizonyította magyarságát és hazájához való hűségét.

Birtokai melyek az erdélyi Kárpátokban terülnek el, szinte gyermekkorától alkalmat kínáltak a vadászatra. Írásaiban igen olvasmányosan és szenvedélyesen idézi fel egy-egy nyúl, vidra, őz, szarvas, zerge, vaddisznó és nem utolsósorban medve elejtésének kalandját. A szabad és vad természet ünnep- és hétköznapjai egyaránt feltárulnak előttünk a szerző gyönyörű leírásaiban, a téli alkony mozdulatlanságától az éjszakai erdő nyüzsgő élővilágának élet-halál harcáig. Hatalmas és fenséges az a panoráma amely elénk tárul imádott havasai csodálatos világából, átmelegítve a hivatásos természetbarát vagy vadász szívét ugyanúgy, mint az érintetlen természet szépségei iránt érdeklődő olvasóét.

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.